 |
 |
 |
 |
 |
| magyar | English | deutsch | italiano | espańol |
Városligeti Műjégpálya
Budapesti városkalauz:
Budapest tömegközlekedése
Budapest Metróvonalai
Budapest időjárása
Központi Vásárcsarnok
Szent István Bazilika
Gellért Gyógyfürdő és Uszoda
Gellért-hegy
Budapesti fürdők
Operaház
Szépművészeti Múzeum
Műcsarnok
Múzeumok és galériák
Hősök tere
Fővárosi Állat- és Növénykert
Budapesti Vidámpark
Városligeti Műjégpálya
Margitsziget
Citadella
Sziget Fesztivál
Ráday utca
Puskás Ferenc Stadion
Egyetemi Botanikus Kert (Füvészkert)
Budapest Kártya
Budapesti cukrászdák
Budapest városszerkezete
Ferihegy 1 repülőtér
Ferihegy 2 repülőtér
Légitársaságok Ferihegyen
Parkolás Budapesten
Nyilvános WC-k
Távolságok Budapesttől
Szilveszter Budapesten
Budapest légszennyezettsége
Zsebtolvajok Budapesten
Hajléktalanok Budapesten
Pénzváltás Budapesten
Hajóközlekedés Budapesten
West End City Center
Piaci szokások
A Duna Budapesten
Magyarországi turizmus
| Szállodafoglalás |
| Magyar városok |
| Programok |
| Autókölcsönzés |
| Időjárás |
Magyarországon a rendszeres korcsolyázást a Balaton jegén a XIX. század első felében kezdték. Budapesten 1869. november 12-én a Korona Kávéházban alakult meg a Pesti Korcsolyázó Egylet, mellyel egy időben nyitották meg az első fővárosi korcsolyapályát a Városligeti tavon. A pálya mellett ekkor még csak egy fából készült pavilon állt, ahol melegedni lehetett korcsolyázás szüneteiben, illetve itt lehetett felcsatolni a korcsolyát. A pálya akkora sikert aratott a látogatók körében, hogy a korcsolyázó egylet sorra rendezte a különféle ünnepségeket, mint például az 1870. február 2-án tartott első korcsolya versenyt. A város két részének, Buda és Pest egyesítésének évében az egylet Budapesti Korcsolyázó Egyletre változtatta nevét, valamint megválasztotta első elnökét, Andrássy Manó gróf személyében. A jégpálya nagy népszerűségének köszönhetően, pályázatot írtak ki egy állandó korcsolyapavilon tervezésére is, melyet Lechner Ödön nyert el, akinek ez volt az első munkája. A fából készült épületnek női és férfi öltöző-szárnya volt, közös melegedővel. Ám hamarosan ez is kicsinek bizonyult, ezért átépítették. Az 1895-ben készült új, impozáns méretű csarnokot idősebb Francsek Imre tervezte.
Kétségtelenül a Városligeti Műjégpálya hatalmas szerepet játszott a magyarországi jeges sportok fejlődésében. Európa legnagyobb és egyik legrégebbi szabadtéri pályájának 1926. november 26-i megnyitása után lehetővé vált, hogy a sportolók a téli szezonban 105 napig edzenek és versenyezzenek a ligetben.
Az 1944-es bombázások idején a jégpálya súlyos károkat szenvedett, ezért egy időre be kellett zárni. A háború után Paulheim Ferenc tervei alapján hatalmas munkába kezdtek a jégpálya helyreállítása érdekében, melynek eredményeképpen 1945 őszén már újra lehetett használni a pálya nagyobb részét.
Napjainkban egész évben várja szórakozni vágyó látogatóit a Városligeti tó, a téli szezonban mint műjégpálya, nyáron pedig mint csónakázó tó.
A Városligeti Műjégpálya Budapest XIV. kerületében, a Városligetben, az Olof Pálme sétány 5. alatt található. Tömegközlekedési eszközök közül leggyorsabban a millenniumi földalatti vasúttal, a 72-es, 75-ös és 79-es trolibuszokkal, valamint a 4-es, a 20-as és a 30-as autóbuszokkal közelíthetjük meg.
E-mail:
Fax: 06 1 900 9079
Minden jog fenntartva.