TURISTA ÉS HOTEL INFORMÁCIÓK MAGYARORSZÁG, BUDAPEST - OHB

Hírlevél feliratkozás

magyar változat English version deutsche Version versione italiana version espańol
magyar English deutsch italiano espańol

Egyetemi Botanikus Kert (Füvészkert)


Budapesti szállodák

Budapesti városkalauz:
Budapest tömegközlekedése
Budapest Metróvonalai
Budapest időjárása
Központi Vásárcsarnok
Szent István Bazilika
Gellért Gyógyfürdő és Uszoda
Gellért-hegy
Budapesti fürdők
Operaház
Szépművészeti Múzeum
Műcsarnok
Múzeumok és galériák
Hősök tere
Fővárosi Állat- és Növénykert
Budapesti Vidámpark
Városligeti Műjégpálya
Margitsziget
Citadella
Sziget Fesztivál
Ráday utca
Puskás Ferenc Stadion
Egyetemi Botanikus Kert (Füvészkert)
Budapest Kártya
Budapesti cukrászdák
Budapest városszerkezete
Ferihegy 1 repülőtér
Ferihegy 2 repülőtér
Légitársaságok Ferihegyen
Parkolás Budapesten
Nyilvános WC-k
Távolságok Budapesttől
Szilveszter Budapesten
Budapest légszennyezettsége
Zsebtolvajok Budapesten
Hajléktalanok Budapesten
Pénzváltás Budapesten
Hajóközlekedés Budapesten
West End City Center
Piaci szokások
A Duna Budapesten

Magyarországi turizmus

Szállodafoglalás
Magyar városok
Programok
Autókölcsönzés
Időjárás
A budapesti füvészkert Magyarország legrégebbi botanikus kertje, melynek mai hivatalos neve: ELTE Botanikus Kert. A több mint 7000 növényfajjal büszkélkedő kert 1960 óta országos értékű természetvédelmi terület, 2006-tól a Kulturális Örökség része. A "Füvészkertet" legtöbben Molnár Ferenc világhírű regényéből, A Pál utcai fiúkból ismerhetik.

A Pázmány Péter esztergomi érsek által 1635-ben alapított Nagyszombati Egyetem szerveződő orvosi fakultása keretében 1770-71-ben alapították. A kert alapítójának, Winterl Jakabnak és tanítványának, későbbi utódjának, Kitaibel Pálnak áldozatos munkája nyomán a Füvészkertben fellelhető gyűjtemény már világhírnévre tett szert. A botanikus kert sok költöztetést és hányattatást élt meg amíg mai lelőhelyén, a Józsefváros szívében nyert elhelyezést.

1777-ben az egyetem Budára költözésekor Winterl Jakab kénytelen saját telkére átmenteni a növényeket, egy évvel később azonban már telket adnak ki a Füvészkert számára a Krisztinavárosban. Az orvosi fakultás 1784-ben Pestre költözött, a botanikus kert számára új helyet, a pesti ferences zárda kertjét vették igénybe. II. József 1786-os látogatása után a Kamara nagyobb pénzügyi támogatást adott, így elkészülhetett a régóta óhajtott üvegház és a vízinövények márványmedencéje.

A kert kicsinek bizonyult, és József nádor javaslatára méltóbb helyet kerestek. 1808-ban Grassalkovich Antal herceg Ország úti birtokára költöztették át a kert anyagát. Az 1.17 ha területű kert 1815-re elkészült Linné rendszere szerint. Sajnos az 1838-as nagy árvíz és gondatlanság miatt a kert állaga leromlott. József nádor javaslatára 1847-ben megvásárolták Festetics Antal 10,1 hektáros ingatlanát a kert számára. Az itt található, a 200 évvel ezelőtt, Pollack Mihály tervei szerint épült egykori vadászkastély ma a kert központi épülete. Az 1800-as évek végétől a kertben emlékoszlop áll többek közt az első Magyar Füvészkönyv szerzőinek, Diószegi Sámuelnek és Fazekas Mihálynak, valamint Kitaibel Pálnak, valamint József nádornak a tiszteletére. A XX. század elejére azonban a főváros már körülnőtte a kertet, romantikus tájat biztosító angolpark-jellege is megszűnt. A kert területének 2/3-ára klinikai épületek kerültek.

A botanikus kert ma 3 hektáros területen, mintegy 7000 növényfajt és változatot tartalmaz. Különösen gazdag a kaktusz-, bromélia- és orchidea-gyűjtemény, valamint a pálmák és a trópusi kontyvirágfélék kollekciója. Téli virágzásukkal különleges látványt nyújtanak Ausztrália szubtrópusi vidékéről származó cserjeféléi. A múlt század végén külön e növény számára épített üvegházban, a -Viktóriaházban- nyílik az amazonaszi tündérrózsa. Ugyanitt láthatjuk a különleges életmódot folytató, rovarfogó növények gyűjteményét is. A múlt században létesült, 1966-ban újjáépített műemlék jellegű pálmaház és az 1984-ben elkészült új üvegház a trópusi, szubtrópusi növények otthona.

Különleges érték a kert arborétuma, mely a kis terület ellenére mintegy 800 fa- és cserjefélét mutat be. A Kert legöregebb fái a több mint 150 évet megélt kínai páfrányfenyők. Az örökzöldekben, fenyőfélékben gazdag gyűjteményt a téli időszakban is érdemes felkeresni. A sziklakertek egy része a magashegységek növénygazdagságáról nyújt ízelítőt: itt az Alpok, a Kárpátok, a Balkán és Közép-Ázsia virágaival ismerkedhetünk meg. Magyarország növényvilágát több mint 400 faj képviseli földrajzi tájak, illetve élőhely-típusok szerinti csoportosításban.



www.ohb.hu | Írjon nekünk

E-mail:
Fax: 06 1 900 9079

Minden jog fenntartva.