 |
 |
 |
 |
 |
| magyar | English | deutsch | italiano | espańol |
Szépművészeti Múzeum
Budapesti városkalauz:
Budapest tömegközlekedése
Budapest Metróvonalai
Budapest időjárása
Központi Vásárcsarnok
Szent István Bazilika
Gellért Gyógyfürdő és Uszoda
Gellért-hegy
Budapesti fürdők
Operaház
Szépművészeti Múzeum
Műcsarnok
Múzeumok és galériák
Hősök tere
Fővárosi Állat- és Növénykert
Budapesti Vidámpark
Városligeti Műjégpálya
Margitsziget
Citadella
Sziget Fesztivál
Ráday utca
Puskás Ferenc Stadion
Egyetemi Botanikus Kert (Füvészkert)
Budapest Kártya
Budapesti cukrászdák
Budapest városszerkezete
Ferihegy 1 repülőtér
Ferihegy 2 repülőtér
Légitársaságok Ferihegyen
Parkolás Budapesten
Nyilvános WC-k
Távolságok Budapesttől
Szilveszter Budapesten
Budapest légszennyezettsége
Zsebtolvajok Budapesten
Hajléktalanok Budapesten
Pénzváltás Budapesten
Hajóközlekedés Budapesten
West End City Center
Piaci szokások
A Duna Budapesten
Magyarországi turizmus
| Szállodafoglalás |
| Magyar városok |
| Programok |
| Autókölcsönzés |
| Időjárás |
A budapesti Szépművészeti Múzeumot Európa legjelentősebb múzeumai között tartják számon. Állandó kiállításainak sokrétűsége, történeti folyamatossága és a mesterművek sokasága méltán biztosít számára előkelő helyet a gyűjtemények sorában. A múzeum otthont ad az egyetemes művészet emlékeinek, egészen az ókortól napjainkig. Emellett számos különleges programmal, tárlatvezetésekkel és Jazz szalonnal várják a látogatókat.Megközelíthetősége: A Szépművészeti Múzeum Budapest XIV. kerületében, a Hősök terén található, a Műcsarnokkal szemben. Tömegközlekedési eszközök közül leggyorsabban a millenniumi földalatti vasúttal, a 72-es, 75-ös és 79-es trolibuszokkal, valamint a 4-es, a 20-as és a 30-as autóbuszokkal közelíthetjük meg.
Története: A múzeum felépítéséről az 1896-os millenniumi törvény határozott, amely nem egy új gyűjtemény alapítására, hanem az akkor már meglévő gyűjtemények egyesítésére és méltó elhelyezésére hozta létre az épületet. A Szépművészeti Múzeumot 1906. december 1-jén I. Ferenc József jelenlétében avatták fel, és december 5-én a nagyközönség előtt is megnyitották.
Kezdetben a múzeum nem büszkélkedhetett az uralkodók által felhalmozott műkincsekkel. Fordulópontot a reformkor jelentett, amikor is a nemesség tagjai magángyűjteményükből ajánlottak fel a múzeum számára. Az adakozók sorát gróf Széchenyi Ferenc nyitotta meg, aki 1802-ben gazdag könyv-, címer- és éremgyűjteményét ajánlotta fel a leendő Nemzeti Múzeumnak. Ezek között néhány festmény, és portré is szerepelt, mellyel nemcsak a Nemzeti Múzeum képtárát, de a száz év múlva születő Szépművészeti Múzeumot is megalapozta.
Széchenyi példáját többen is követték, de a Nemzeti Múzeum képtára csak a harmincas években gyarapodott két újabb jelentős magángyűjteménnyel. Ekkor került a múzeumba a kor legjelentősebb pesti gyűjtőjének, Jankovich Miklósnak, számos értékes festményét és szobrát őrző kollekciója, valamint Pyrker János László egri érsek, több mint kétszáz festményét tartalmazó hagyatéka.
A Szépművészeti Múzeum gyűjteményeinek kialakulásában a Nemzeti Múzeum képtára mellett még fontosabb szerepet játszott az Országos Képtár, melyet lényegében az Esterházy család hatalmas kollekciójának a megvétele valósított meg. Ennek 1865-ben Esterházy Pál tett eleget, aki két évvel később a teljes gyűjteményét vételre ajánlotta a magyar államnak. A több mint hatszáz festmény, háromezer ötszáz rajz és ötvenegyezer sokszorosított grafika között olyan alkotások szerepeltek, mint Raffaello Madonnája és Ifjú képmása, illetve Correggio Szoptató Madonnája.
1875-ben a Nemzeti Múzeum képzőművészeti gyűjteményei is az Országos Képtárba kerültek, mely megalapozta a későbbi Szépművészeti Múzeumot. A századfordulóig Pulszky Károly vezetése alatt, számos alkotással gyarapodott a Képtár, aki több mint száz ekkor vásárolt, főként itáliai szoborral életre hívta a Szobor Gyűjteményt is. Az ő nevéhez kötődik az az országgyűléshez benyújtott tervezet is, melynek a Szépművészeti Múzeum az alapítását köszönheti.
1912-ben került a Szépművészeti Múzeumba az utolsó nagy főúri gyűjtemény a Pállfyak hagyatékából, mely az Esterházy gyűjtemény óta a Régi Képtár legjelentősebb gyarapodása volt. Ezt követően már inkább a módos polgárságnak köszönhetett sokat a múzeum, így a müncheni gyűjtő, Nemes Marcell jelentős adományának, és végül de nem utolsó sorban Majovszky Pál értékes modern, főként francia rajzkollekciójának.
A két világháború között is nyílt lehetőség vásárlásokra, elsősorban Petrovics Elek igazgató kitartó munkájának köszönhetően. Ekkor vásárolta meg a múzeum Ferenczy István értékes bronzgyűjteményét, és ezekben az években sikerült megalapozni a Modern Gyűjteményt is.
A II. világháború során rengeteg értékes műtárgyat elraboltak, és az épület is súlyos károkat szenvedett. 1947-re sikerült a műtárgyak nagy részét visszaszerezni, restaurálásuk és az épület helyreállítása után 1949-ben nyílt meg a képtár újra. 1957-ben a magyar művészetet bemutató, egyre bővülő gyűjtemény szükségessé tette, hogy különváljon a Magyar Nemzeti Galéria, mely innentől a magyar művészeteket mutatta be, míg a Szépművészeti Múzeum az egyetemes művészetet.
Gyűjtemények:
Épülete: A Szépművészeti Múzeum megtervezésére 1898-ban írtak ki pályázatot, melyek közül Schickedanz Albert és Herzog Fülöp tervét választották. Az épület 1900 és 1906 között épült fel, először a neoreneszánsz képtárszárny, utána a klasszisista előépület. A bejáratnál sorakozó nyolcoszlopos oszlopcsarnok felett elhelyezkedő timpanonban, az olimpiai Zeusz templom szoborcsoportjának a mása látható, míg bent a különböző korok szobrai számára külön dór, ión, román, reneszánsz és barokk csarnokot építettek. Az épületen belül ruhatár, kávézó, ajándékbolt és nyilvános könyvtár is található.
E-mail:
Fax: 06 1 900 9079
Minden jog fenntartva.