 |
 |
 |
 |
 |
| magyar | English | deutsch | italiano | espańol |
Magyar specialitások
Budapesti városkalauz
Magyarországi turizmus:
Balaton
Magyar specialitások
Magyarország nemzeti jelképei
A magyar forint
Borravaló Magyarországon
Stoppolás Magyarországon
Ajándékok Magyarországról
Forma 1 Magyarországon
Magyar ételek
Úti szótár külföldieknek
Vasúti közlekedés Magyarországon
A Posta Magyarországon
Külföldi horgászik
| Szállodafoglalás |
| Magyar városok |
| Programok |
| Autókölcsönzés |
| Időjárás |
A "Ha arra jár, feltétlenül kóstolja meg..." kezdetű mondat bizonyára a legtöbb utazó számára jól ismert. Mindegy milyen országba visz az utunk, nem térhetünk haza úgy, hogy a helyi specialitások közül legalább egyet ki ne próbáltunk volna. Magyarország számos ilyen gasztronómiai terméke egyedülálló és népszerű világszerte. Ezek közül néhány, amelyeket a legtöbben ismernek és szeretnek:Túró Rudi: A Túró Rudi csokoládémázzal bevont édeskés-savanykás túrórúd, Magyarország egyik legkedveltebb saját készítésű tejes desszertje. "Története" 1968-ban kezdődik: ekkor kezdik el gyártani, s ekkor kapja nevét, amely Klein Sándor egyetemi oktató ötletéből született. A Túró Rudi eredetileg szovjet édesség, amelynek ötlete KGST-országok közti tanulmányút során került Magyarországra. Azóta az édességnek számos változata alakult ki, s különböző cégek kezdték gyártani, azonban az eredeti, s egyben legnépszerűbb Túró Rudifajta a "piros pöttyös", amelyet Romániában és Szlovákiában "Dots" néven kezdtek forgalomba hozni.
Lángos: Egy másik, sokak által kedvelt jellegzetesen magyar étel a lángos, amelynek eredete régi időkre nyúlik vissza. A lángos tulajdonképpen a kenyér előterméke: kenyérsütés előtt a megkelt kenyértésztából kiszakítottak egy darabot, lepényt formáltak belőle és betették a kemencébe a parázs közé. A fellobbanó lángok között hamar megsült a "lángos", vagy "langalló", amit aztán tejföllel megkenve fogyasztott el a család. A városi ember kemence híján forró zsírban, később olajban sütötte a lángost, s az ily módon lett állandó része a búcsús és vásári büfék kínálatának. Manapság leggyakrabban strandokon vagy akár utcai büfékben találkozhatunk vele, de a háztartásokban is gyakran kerül az asztalra, s hagyományos és egyben legnépszerűbb fajtája a sajtos-tejfölös lángos.
Szalámi: A szalámi szintén közkedvelt, főleg a Magyarországra látogató turisták körében. A termék készítésének technológiája, melyet Olaszországban találtak fel, a XIX. század közepére jutott el Magyarországra. A gyártási technológiát ma már az egész világon ismerik. A magyar szalámikultúra két világhírű terméket produkált. Az egyik az 1869-ben született "Pick", a másik az 1888-ban más recept, de hasonló technológia alapján készült "Herz". A Pick szalámi egyedi alapanyagának, egyedi fűszerezésének és a gondos technológiának köszönhetően vált világhírűvé. Ez a mai, számítógéppel vezérelt érlelési technológia a hagyományos érlelési folyamatot (töltés-tartósítás-érlelés) képezi le, ettől tradicionális és ugyanakkor modern termék a Pick szalámi. Sikerét a gyorsan változó étkezési kultúra korában is őrzi.
Paprika: Az őrölt pirospaprika számos magyar étel karakterének, pikáns ízének megalapozója. A paprika korábbi elnevezése, a "törökbors" is jelzi, hogy az eredetileg Közép-Amerikából származó növényt török közvetítéssel ismerte meg a magyarság. A magyar fűszerpaprika termelésének legfontosabb központja a XIX. század közepén Szeged lett. A csípősség mértékét a mag és az erezet mennyiségének adagolásával szabályozták a porrá őrléskor. Kalocsa az 1920-as években csípősségmenetes paprikájával vált Szeged versenytársává. A paprika íz, zamat, élvezet, valamint hasznos ajándéktárgy is egyben. Az őrölt paprika mellett az étkezési (zöld) paprika is nagy népszerűségnek örvend, legnagyobb magyarországi termőterülete a napfényben gazdag Dél-Alföld, Szentes központtal.
Pálinka: A pálinka magyar eredetű, gyümölcsből erjesztéssel és lepárlással készülő szeszesital, amelynek leggyakoribb alapanyaga a szilva, a körte, a cseresznye, és a kajszibarack. Ez utóbbiból készül a kecskeméti barackpálinka, amely a leghíresebb magyar pálinkafajta, de a szatmári szilvapálinka, valamint a Vilmos körtepálinka is közkedvelt mind Magyarországon, mind külföldön. A pálinka eredetére utaló források Károly Róbert idejéből származnak, feleségét gyógyították az "élet vizével" (aqua vitae). Mátyás király korában már különbséget tettek a gyümölcsből és a gabonából készült párlatok között, maga a "pálinka" szó a XVII. századtól terjed el a magyar nyelvben, s ekkor csak a gabonapárlatra használják. Különösen a falusi lakosság körében volt régebben szokás, hogy reggel egy pohárka pálinkával kezdték a napot. Az 1900-as években a szegények kávéjának nevezték.
E-mail:
Fax: 06 1 900 9079
Minden jog fenntartva.